Aki szeptember 7. éjfélig, tehát tegnap éjjelig, jelezte az elosztóhálózati társaság felé háztartási napelem telepítési igényét, és 2025. végéig befejezi a beruházását, a telepítéstől számított tíz éven át az éves szaldó elszámolási rendszerben maradhat – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca Facebook-oldalára pénteken kora délután felkerülő videóban.

„Megerősíthetem, hogy van mód az éves elszámolás fenntartására minden már meglévő beruházás esetében, sőt azoknál is, akik igényüket mostanáig benyújtották, de a fejlesztést még nem valósították meg.”

Korábban azt lehetett tudni, hogy a kormány terve szerint január 1-jétől nemcsak az újonnan telepített lakossági napelemeknél szűnne meg az éves szaldóelszámolás lehetősége, hanem a régebbi rendszereket is áttennék havi elszámolásba. A havi elszámolás sokkal kedvezőtlenebb a fogyasztóknak, így komoly felzúdulást keltett a bejelentés.

A nyilvánosságra hozott döntés értelmében a kedvezőbb éves elszámolást alkalmazzák a már üzemelők mellett azokra a háztartási kiserőművekre is, amelyek működtetői az idei év szeptember 7-ig jelezték fejlesztési igényüket. Az utóbbiak esetében 2026. január 1-ig adnak majd a hivatali rendeletmódosítások a beruházások befejezésére időt. Így a már előkészületben lévő fejlesztések is az éves szaldóban maradhatnak tíz éven át, ha a kivitelezésük legkésőbb 2025 végéig lezárul.

Frissítés

A szeptember 8-i bejelentést követően néhány további nyitott kérdés tisztázása okán szeptember 18-án ismét asztalhoz ültek az Energiaügyi Minisztérium, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetséggel és a MANAP Iparági Egyesület képviselői – ezt összegzi a minisztérium Facebook-oldalán megjelent közlemény.

Steiner Attila államtitkár, Alföldy-Boruss Márk helyettes államtitkár (baloldalt középen) és Szolnoki Ádám (MANAP), Szilágyi László MNNSZ alelnök (jobboldalon) az Energiaügyi Minisztériumban tartott egyeztetésen 2023. szeptember 18-án.

Steiner Attila energetikaért és klímapolitikáért felelős államtitkár több részletkérdésben egyértelműsítette a kormányzati álláspontot. Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke és Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke felvetéseire határozottan rögzítette, hogy:

• Az éves szaldó elszámolás fenntartása minden háztartási méretű kiserőműre érvényes. Az általános határidők betartása esetén a családokon kívül a további üzemeltetők (köztük például vállalkozások, önkormányzatok és intézmények) napelemes rendszerei is a kedvezőbb elszámolásban maradhatnak.
• A folyamatban lévő lakossági napelemes pályázaton nyertes beruházások a kormányzati szándék szerint szintén éves elszámolásban működhetnek az üzembe helyezésüktől számított tíz éven át. Az Energiaügyi Minisztérium elkezdte újratárgyalni azt az uniós társfinanszírozású programban megszabott feltételt az Európai Bizottsággal, amely alapján az érintettek korábban elfogadták, hogy automatikusan átkerülnek a kötelezően bevezetendő bruttó elszámolásba.
• A bruttó elszámolás kapcsán közös nevezőként fogalmazódott meg, hogy az adminisztratív átvételi ár szintje mellett lényeges szempont az is, hogy a napelemes termelők piacra lépése lehetővé váljon.

Az újabb találkozóról Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke, a Media12 kiadóvezetője is  beszámolót készített.

"A szakmai egyeztetésen első körben a múlthéten megjelent rendeletmódosítások kapcsán kértem az államtitkár urat, hogy értelmezze számomra, hogy eloszlassuk a felmerült kételyeket a rendszerhasználati díj (RHD) számítása kapcsán. Megerősítette a számomra is így értelemezett elszámolást, miszerint az éves szaldó elszámolásban a napelemes felhasználók a rendszerhasználati díjat csak a szaldó elszámolás különbözete után, kizárólag a többletfogyasztásra számítva fizetik meg. Rendszerhasználati díjat a termelő nem fizet az általa termelt energia után. Az államtitkár úr felhívta a figyelmemet, hogy a rendeletet az MEKH hozta, bár a szándékukban biztos, de kérte, hogy tőlük kérjek pontos értelmezést. Ezt egyébként a múlthéten megtettem, várom a pontos választ.

A következő kérdésem arra vonatkozott, hogy az éves szaldó a HMKE esetén a vállalkozásokra is érvényes, vagy csak a családokra és megerősítette, hogy a vállalkozásokra ugyanúgy érvényes.

Külön pontban tárgyaltunk azokról a 100%-os napelemes pályázatban részt vett felhasználókról, akiknek korábban a bruttó elszámolást kellett választaniuk kötelezően, hogy ők is maradhassanak éves szaldóban. Ez ügyben megtudtuk, hogy a minisztérium ezt a kérésünket is támogatja, sőt, kezdeményezte is ennek az engedélyeztetését. 

A megbeszélésen újra javasoltam, hogy a meglévő HMKE esetén a 10 éves limitet se érvényesítsék vagy legyen egységesen mostantól számítva a 10 év. Az ajánlást megtettem újfent, de a minisztérium elsősorban az új elszámolási rendszert szeretné mindenki számára elfogadható módon szabályozni, hogy a bruttó elszámolás a 10 éves határidő lejárata után is vonzó befektetés legyen. Természetesen ezzel a részével egyetértettünk, hogy a bruttó elszámolásnak önmagában is elfogadhatónak kell lennie.

A hivatalos álláspont e kapcsán:

„A bruttó elszámolás kapcsán közös nevezőként fogalmazódott meg, hogy az adminisztratív átvételi ár szintje mellett lényeges szempont az is, hogy a napelemes termelők piacra lépése lehetővé váljon.”

Ez annyit tesz, hogy még nincs végleges döntés a január 1-től életbe lépő elszámolási rendszer kapcsán, de szövetségünk megtette a javaslatait és várjuk, hogy akár még e hó végéig ki lesz hirdetve a döntés. A javaslataink a következőek voltak:

• Az átvételi ár és a vételi ár aránya legyen sokkal kisebb!
• Elsősorban magasabb átvételi ár, akár piaci átlagárral kalkulálva.
• A megtermelt áramot a felhasználók értékesíthessék energiakereskedők felé magasabb áron!
• Az energiaközösségek létrehozását és működését támogassák törvényi akadályok elhárításával, szabályzással!
• A napelemes rendszerek áfa-tartalmát csökkentsék!
• Ha lesz napelemes támogatás, azt ne külső forrásra várva, hanem meglévő költségvetésből finanszírozzak, az adminisztratív hibákat küszöböljék ki és egyszerűsítsék. A kivitelezők kifizetését garantálják határidőben, hogy ne nekik kelljen hitelezni!
• A visszatáplálás feloldását minél előbb indítsák el és engedjék a napelemes rendszerek visszatáplálását a hálózatra!
• Ha lesz pályázati támogatási keret a napelemeken túl, akkor azt energiatakarékos beruházásokra, szigetelésre, hőszivattyúkra és az energetikai tervezésre is terjesszék ki."

Minden érintett egyetértett abban, ezt a mininisztérium közleménye is rögzíti, hogy a résztvevők a közeljövőben folytatják a hasznos megbeszéléseket.

forrás: villanylap.hu

Az E.ON Hungária Csoport a Danube InGrid áramhálózat-fejlesztési projekt részeként egy teljesen automatizált, távolról irányítható új alállomást létesített Kisbéren. A zöldmezős beruházás révén javul a térség energiaellátásának biztonsága, a környező települések lakói és vállalkozásai számottevően kevesebb feszültségingadozást érzékelnek majd.

Az E.ON Hungária Csoport az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt keretében 2025-ig megerősíti és bővíti az Észak-Dunántúl áramhálózati infrastruktúráját. A cél, hogy intelligens technológiák segítségével lehetővé tegyék, hogy még több napelemes rendszer csatlakozhasson a hálózatra és javuljon az ellátásbiztonság is.

A fejlesztéssorozat részeként Kisbéren egy új transzformátorállomást létesítettek, a környéken a növekvő energiaigények és a térség közeljövőben várható fejlesztései tették szükségessé a beruházást. A 2023 júniusában elkészült új, zöldmezős állomás megvalósításának összköltsége eléri a 1,5 milliárd forintot. 

A Kisbér mellett létrehozott állomás teljesen automatizált, minden berendezése távolról elérhető, kapcsolható. A 93 százalékos európai átlaghoz képest az E.ON területén 100 százalékban távolról működtethető és kezelő személyzet nélküli minden egyes nagyfeszültségű alállomás.

A beruházás három érzékelhető változást jelent majd az ügyfelek számára. A hálózat szabad kapacitásának növekedésével újabb fogyasztókat és termelőket lehet a hálózatra csatlakoztatni, főképp napelemes rendszereket. A beépített modern technológia egy esetleges üzemzavar esetén gyorsabb hibaelhárításra ad lehetőséget. Harmadrészt, nemcsak Kisbéren, hanem a környező térségben – többek között Tárkány, Császár, Bakonyszombathely teljes területén – is javul az energiaellátás minősége, és tovább mérséklődik az esetlegesen érzékelhető, pillanatnyi feszültségletörések vagy feszültségingadozások száma. A térségben ezáltal a nagyobb ipari létesítmények, valamint a kisbéri ipari park üzembiztos ellátása is növekszik.

Az alállomás építése során kiemelt figyelmet kapott a madárvédelem is. A vezetékeken madárvédelmi szigetelést alkalmaztak a szakemberek, hogy megvédjék a nagy szárnyfesztávú ragadozómadarakat. Környezetvédelmi szempontból kiemelt gondossággal készült a transzformátor alatti beton olajmedence szigetelése, hogy az alállomásról szennyeződés semmilyen körülmények között ne juthasson ki a környezetbe.

A kisbéri alállomás madártávlatból

Az észak-dunántúli villamos hálózat fejlesztése a kisbéri beruházás átadását követően tovább folytatódik. Két új nagyfeszültségű távvezeték létesül a Bakonyon keresztül (63 km) és a Csorna-Répcelak-Csepreg útvonalon (49 km), hogy a térségben élők számára is a lehető legzavartalanabb legyen a villamosenergia-ellátás. Ezt követően további zöldmezős alállomás építések és bővítések indulnak Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeken, átadásuk 2024-ben, illetve 2025-ben várható. 

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatásával megvalósuló Danube InGrid határon átnyúló, szlovák-magyar intelligens hálózati projekt keretében 116 milliárd forint értékű fejlesztést végeznek el a szakemberek. Ebből az Észak-Dunántúlon megvalósuló beruházásokra 60 milliárd forintot fordít az E.ON Hungária Csoport annak érdekében, hogy létrehozza a jövő energiahálózatát.

A Danube InGrid programban összesen több mint 4000 távolról működtethető kapcsolóberendezés, illetve zárlatjelző telepítése van folyamatban, hogy a hálózat könnyebben ellenőrizhető és távolról is irányítható legyen, hozzájárulva az esetleges üzemzavarok gyorsabb elhárításához.

Mindezek mellett az E.ON Hungária Csoport 2026-ig 74 milliárd forintos fejlesztést valósít meg a Dunántúlon és Pest megyében, 50 százalékban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból, a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával. A 15 ezer különböző méretű beruházás 726 MW többletkapacitást hoz létre, szintén azt biztosítva, hogy javuló ellátásbiztonság mellett újabb napelemes rendszerek csatlakozhassanak a hálózatra.

forrás:https://www.villanylap.hu/hirek/6350-ujabb-aramhalozati-fejlesztes-valosult-meg?fbclid=IwAR1tIJ_8zv206wZPVIbZIjmlS6soNrc0x3ZeKATXLsVRnqmHBUuB7uyOPpA

Most induló gazdasági tematikájú podcastunk első részében a napelemekre összpontosítunk. Áttekintjük, milyen változásokat hozott a tavalyi év, milyen megtérüléssel számolhatunk jelenleg, és merre indulhat a piac és a szabályozói környezet a következő időszakban. Szó esik a betáplálási stopról, a szaldóelszámolásról, az energiatárolásról, sőt a hazai villamoshálózat előtt álló kihívásokról is.

Ökonomy című új adásunk két műsorvezetője Major András gazdasági újságíró és Novák Zsombor, a Greendex újságírója, akik ezúttal dr. Vokony István villamosmérnökkel, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szakmai és Tudományos Bizottságának elnökével beszélgetnek.

Forrás:

https://greendex.hu/erdemes-meg-belevagni-napelemes-beruhazasban-podcast/

Nyilvánossá vált az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezete. A kormany.hu oldalon megjelent tervezetet széleskörű szakmai egyeztetések után, összesen 26 szervezettől érkezett 900 javaslat alapján dolgozták ki, ahogy azt az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) vezető Lázár János azt korábban számos fórumon jelezte.

A törvény azokra a beruházásokra terjed ki, amelyekben az állam a forrás legalább 50 százalékát biztosítja. Ugyanakkor a nyilvánossá vált törvénytervezet szerint az új törvényben foglaltakat azon állami építési beruházásokra kell majd alkalmazni, amelyeknél a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás 2023. április 15-ét követően indult meg – írja a Magyar Építők. A lap információi szerint a tervezet a februárban induló ülésszakon kerül benyújtásra a parlamentben.

Az építésügyi minisztérium elmúlt időszakban megszólaló munkatársai elmondták, hogy arra törekednek, a szakma döntse el, mi legyen a szakmával. Ezzel összhangban a tervezet tartalmazza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács létrehozását. A testület számos területen tesz majd javaslatokat az iparág működésére, amelyek alapján az építésügyi miniszter rendeleteket hoz. A Tanács hatáskörébe többek közt az alábbiak kerültek:

• az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszere;
• az állami építési beruházás típusonként és építmény-funkciónként eltérő szerződésminták;
• egy új képzési rendszer kidolgozása, a szakmai képzések formája és feltételei;
• az építési beruházásokban részt vevő szakemberek szakmai képzése (a vonatkozó állami, kamarai és piaci képzések felülvizsgálata alapján);
• a tervező és a fővállalkozó kivitelező közreműködésének értékelési rendszere (amely szintén egy hangsúlyos elem volt Lázár János beszédében az ÉVOSZ-gálán);
• az állami építési beruházás típusonként kialakítandó Tervezői Szolgáltatások Rendszere és az Építési Beruházási Folyamatok Rendszere.

A tervezet az érdekegyeztető szakmai fórumként fellépő Tanács tagjait is ismerteti, eszerint

• a miniszter,
• a Magyar Államkincstár,
• a Magyar Mérnöki Kamara,
• a Magyar Építész Kamara,
• az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége,
• a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége,
• a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,
• a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
• a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
• a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság,
• a Nemzeti Kulturális Tanács,
• a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
• az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,
• a Gazdasági Versenyhivatal,
• a Közbeszerzési Hatóság,
• a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság,
• valamint az országos főépítész vesz részt a Tanács munkájában, amely döntéseit négyötödös többséggel, a Tanács elnökének egyetértésével hozza meg.

A Tanács hatályába került fenti területek közül az építőipar számára az egyik legfontosabbnak a BIM kérdéskörre számít, erre számos elem vonatkozik a tervezetben. Többek közt az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beruházások esetében az építtető köteles lesz előírni a BIM alkalmazását. Ugyanakkor a teljes szakma számára jelentős kihívást jelentő BIM bevezetése nem egyik napról a másikra történik meg. A 2023. december 31-ig megkezdett állami építési beruházásokra ugyanis a BIM alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket még nem kell alkalmazni. Emellett a miniszter gazdaságossági szempontok alapján eltérhet a BIM alapú műszaki megvalósítás rendszere alkalmazásától.

Szintén a Tanács feladatkörébe került a szerződésminták kialakítása, amelyek fő célja Lázár János decemberi beszámolója szerint a mostani szerződéses konstrukciókból adódó viták megelőzése. A kialakítandó szerződésminták ezt úgy biztosítanák, hogy a szerződésmódosítás, a többletköltség és az áremelés kérdése már a szerződés megkötése előtt tisztázódik általuk.

Szintén fontos eleme a tervezetnek, hogy az építtető a kivitelezési szerződésben köteles tartalékkeretet képezni, amely kizárólag építési beruházás teljesítéshez szükséges, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmények által indokolt munkákra használható fel.

Hosszútávú terv készül Magyarország építési beruházásaira, ezek alapját egy kormányzati keretprogram képezi, amelyhez minden egyes minisztérium a saját ágazati beruházási tervet készít. Ezek alapján áll össze 2023 végéig az állami beruházások listája, amely megmutatja, hogy hosszú távon a magyar állam mit kíván megvalósítani a különböző ágazatokban.

Az ágazati tervekben szerepelő beruházásokra a szakminisztereknek előkészítési dokumentációt kell készíteniük, amelynek tartalmaznia kell a megvalósíthatósági tanulmányt is. Utóbbi többek közt a szükségesség és a társadalmi hasznosság kifejtését, valamint az életciklus-elemzést is tartalmazza. Központi költségvetési forrás – az előkészítési dokumentációval kapcsolatban felmerült költségek kivételével – csak a keretprogram részeként elfogadott állami építési beruházáshoz lesz biztosítható, azonban ezeket a rendelkezéseket, a BIM-hez hasonlóan, csak a 2023. december 31. után megkezdett, európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló állami építési beruházásokra kell alkalmazni.

Szintén az előkészítettséget növeli, hogy a törvényjavaslat visszaállítja a tervellenőrzés intézményrendszerét a tervellenőr kötelező alkalmazása értékhatárhoz kötve. A törvényjavaslat szerint a műszaki ellenőrt az építtető választja ki a tervezési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése előtt és a tervezéstől a kivitelezés lezárásig rendelkezésre kell állnia. Az új szabályozás szerint a kivitelezési dokumentációt a végleges engedéllyel rendelkező engedélyezési dokumentációra alapozva a tervező készíti el.

„A kivitelezési dokumentáció részeként a kivitelezők kiválasztása érdekében az engedélyezési dokumentáció alapján összeállított és a munkanemekre bontott, tételes tervezői költségvetést tartalmazó tendertervet kell készíteni, amely alkalmas arra, hogy az alapján elkészíthető legyen a pontos, minden részletre kiterjedő kivitelezési ajánlat” – áll a törvénytervezetben.

A fentieket erősíti a törvénytervezet, amikor kimondja, hogy közbeszerzési eljárás kizárólag végleges építési, létesítési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott és tételes árazatlan költségvetést is tartalmazó kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg.

A kivitelezők szempontjából jelentős változás, hogy a törvénytervezet szerint a kivitelező nem készít saját költségvetést, hanem a kivitelezési dokumentációban foglaltakra figyelemmel a kiadott tételes árazatlan költségvetés szerint ad ajánlatot. A közbeszerzési dokumentumok (vagy ezek tervezetei) tanulmányozását követően a gazdasági szereplők az előzetes piaci konzultáció, a kiegészítő tájékoztatás kérés vagy adott esetben a tárgyalások során jelezhetik mennyiségi eltérésekre vonatkozó javaslataikat. Az ajánlatot az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott végleges árazatlan költségvetés kitöltésével kell megadni.

forrás: https://www.villanylap.hu/hirek/6235-visszaall-a-tervellenorzes-intezmenyrendszere%C3%9Aj?fbclid=IwAR1hr1JdTehafsCaZlSr0FtZQk3W-wojXPFb4N-t6prnMVwTFwmSCCrVRB4